Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Ajakos medve, Fehér tigris, Vidra, Mormota, Vombat

ghrhtegrt

 

Ajakos medve

Emlős állat, Rend: Ragadozók, Család: Medvefélék, Nem és faj: Melursus ursinus. Az ajakos medve mindenevő, de nagy mennyiségben fogyaszt termeszeket és hangyákat. A medvefélék családjának egy kisebb fajához tartozik. Mióta csökken a faj állománya, India utcáin ritkábban lehet táncoló medvét látni. Régebben veszélyes "kártevőnek" tartották és irtották, ma a sarjerdők pusztulása veszélyezteti ezt a furcsa járású, félénk állatot. Állományának nagyságáról nem állnak rendelkezésükre pontos információk. Fontosabbak: Testméretek Marmagassága: 60-90 cm Hossz: 150-190 cm Testtömeg: 90-110 kg, Szaporodás: Ivarérettség: 3-4 éves korban Párzási időszak: északon júniusban, délebbre egész évben Vemhességi idő: 7 hónap Utódok száma: 1-3, általában 2

Fehér tigris

A fehér tigris nem önálló tigris fajta, a bengáli tigris fehér színváltozatát nevezik így. A természetben igen ritkán fordul elő, mivel feltűnő színe miatt a fehér egyedek túlélési képessége kisebb, mint normál színezetű fajtársainak. A fehér tigrisek nem albínó tigrisek. Kék szemük és rózsaszín orruk van, bundájuk krémesen fehér, amit csokoládészínű csíkok tarkítanak. Hosszuk körülbelül 3 méter, súlyuk hozzávetőlegesen 180–285 kg (400-569 font). Bundájuk ritkább, mint a szibériai tigrisé, a homokszín erőteljesebb, a csíkok sötétebbek. A színüket egy velük született szokatlan génnek köszönhetik. Megfigyeltek már olyan bengáli tigrist, melyeknek bundája csak részben volt fehér.

Vidra

Az európai vidrát hajlékonysága és fáradhatatlanul játékos mozgásigénye jellemzi. Korábban Európa-szerte megtalálható volt - napjainkban ritkán láthatjuk. A vidrát édesvizek mentén, de akár a tengerpart sziklás szakaszain is láthatjuk. Mindenekelőtt olyan helyeken él, ahol a folyók és csatornák mentén a fák és a bokrok elegendő védelmet biztosítanak. A vizek szennyezettsége, a kopókkal végzett hajdani vidravadászat és a közúti közlekedés járult hozzá a vidraállomány visszaszorulásához. Testméretek : Hossza: 62-83 cm, Magasság: 30 cm, Testtömeg: 6-15 kg Szaporodás : Ivarérettség: a hímek 18 hónaposan, a nőstények 2 éves korban. Párzási időszak: bármikor , a nőstények az utolsó ellésük után 12 hónappal újra fogamzásra képesek. Vemhességi idő: 61-74 nap. Alomszám:1-6, átlagosan 2-3 utód. Életmód: Viselkedés: magányosan él. Táplálék: túlnyomórészt halak. Hangadás: trillák, füttyök, morgás. Várható élettartam: 9-10 év.

 

Mormota

Két mormota faj található Európában: a havasi mormota (Marmota marmota) és a bobak (Marmota bobak). Az elõbbi általában a fahatár fölött az Alpok, a Kárpátok és a Pireneusok havasi legelõin található (1300-3000 m között); az utóbbi hegységbe betelepített. A bobak a Szovejtuniól déli sztyeppéin él. Mindkét faj nagyon hasonló küllemre és életmódra - bár a bobak bundája egyszínûbb és farka rövidebb -, ezért együtt írjuk le fajt. A mormoták elég zömök állatok, mintegy 70cm-re nõnek meg, farkuk 15 cm körül van, súlyuk 8 kg-ig terjed; nappal mozognak és növényi anyaggal táplálkoznak. Telepekben élnek, kiterjedt kotorékokkat ásnak, általában déli fekvésû bejárattal. Jellegzetes felegyenesedett ülõ testtartásuk, ahogy a ragadózókat lesik, és hangos figyelmeztetõ füttyszóval az egész telepet riasztják, mielõtt vissza húzódnak a járatokba. Téli álmot alszanak; tavasszal szaporodnak, a nõstény 2-4 kölyköt fial. A két fajt nem lehet össze téveszteni, mivel elterjedési területük nincsen átfedésbren.

Az erdõhatáron túl, meredek ösvényeken hosszú ideig, fáradtan, lépésrõl lépésre mész egyre felfele a hegyoldalon. Egyszerre csak egy éles füttyszót hallasz. felnézel és megpillantasz nem messze tõled egy kõdarabon álló mormotát. "Aha, az õrszem." mondod, ugyanis jól ismered a derék mormota õrszem történetét, aki önzetlenül lemond az élelem szerzésérõl játszadozo vagy a napfényben szündikáló társait veszély esetén riasztani tudja. Ez a kedves történet így nem igaz, noha mindig találkozunk vele a külömbözõ folyóiratokban, tán könyvekben is. A nyolcvanas években végzett rendszeres megfigyelések azt bizonyították, hogy a mormota család több tagja állandóan szolgálatban van, evés és pihenés közben is. Például a legelészõ mormota 5-10 másodpercenként kiegyenesedik és körbe pillant a környéken. Ez akkor nem lenne szükséges, ha õrhelyüket elhagyhatnák.

Valószínûleg a hormonhatás és a környezet állandó hõmérséklet emelkedése az oka, hogy a mormoták áprilisban felébrednek, ( Magukhoz térnek.) a6-7 hónapos tétlenség után. Nem csoda, hogy eleinte rosszkedvûek. Hóolvadáskor a befalazott nyílás ellenére a víz befolyik odujukba. Minden csöpög, a sáros föld össze koszlja a lesoványodott mormoták átázott bundáját. Amennyiben még mindig nagy a hótakaró tovább kell éhezniük. Amikor azonban a napegyre melegebben süt, a hó vissza húzódik, a növényzet gyorsan kibújik a földböl. Ekkor kezdõdik a mormoták igazi élete.

 

Vombat

Megjelenése: Külső megjelenése a medvefélékre emlékeztet: robusztus felépítésű, csökevényes farkú állat. Szőrzete igen dús, talpa széles és csupasz, karmai lapítottak és erősek, ásásra alkalmasak. A hím testhossza 100-110 cm, a kifejlett állatok testtömege akár a 30 kg-ot is elérheti, a nőstény kisebb.

 

Életmódja: Tág üregeket, és hosszú folyosókat ásnak, a nappalt ezekben töltik. Csak az est beállta után bújnak elő odújukból.

Mozgása lassú, nehézkes. Egy vombatot igen nehéz szándékától eltéríteni. Ha akadály kerül elébe, azon fáradságot és időt nem kímélve hatol át. Tápláléka elsősorban kemény, szívós levelű fűfélékből áll, de kiásott gyökereket is szívesen fogyaszt. Fogai és karmai alkalmasak védekezésre is, de erre ritkán használja. Állatkertben könnyen tartható, gyorsan megszelídül.

Szaporodása: Erszényes emlősök. Vemhességi idejük rövid, 4-6 hét. Az anya egyszerre 3-4 utódot ellik. Az utódok igen fejletlenül jönnek világra, ezért sokáig maradnak anyjuk hátrafelé nyíló erszényében.

 

az-ugfdhd.jpg

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.